A ma épített épületek és infrastruktúra tartóssága, fenntarthatósága, újrafelhasználhatósága a bolygó szempontjából most a legfontosabb kihívás. Mivel az épületek több évtizedig is ellátják a feladatukat, és így a környezetre is hatással vannak, az új építkezések jelentős, a környezetre jótékony hatással bíró tervezést igényelnek, amely a jövőbeni generációk számára hasznos lesz, nem pedig a környezetre terhelő hatású.

Kapcsolódó cikkek

• Hogyan szabályozható a hőmérséklet az épületekben fenntartható módon ?
• Megoldások egy fenntarthatóbb és zöldebb építőipar jövőjéért
• A CO2-kibocsátás csökkentése az épületeknél, módszerek és eljárások

Ezért olyan fontos a fenntartható fejlődés szempontjából az éghajlatváltozás jövőbeli hatásainak megértése és annak szerinti épületek tervezése.

Az éghajlatváltozás hatalmas kihívást jelent a fenntarthatóság minél előbbi “bevezetése” szempontjából, de jó hírként, a jelenben tett tervezési és fejlesztési lépések segítenek megkönnyíteni a jövőbeni átállást, amelyre sajnos kénytelenek leszünk.

A zöld épületek építése talán a legközvetlenebb példa egy város számára a hosszútávon előnyös építési intézkedésekre. A zöld épület olyan építmény, amely az erőforrás-hatékony és környezetbarát módon csökkenti a (káros) hatását azáltal, hogy az életciklusa során a környezetre is tekintettel van.

Ugyanazokat az előnyöket nyújtják, mint a hagyományos épületek, ugyanakkor védik a környezetet, javítják az emberi egészséget és jólétet, és takarékoskodnak az értékes erőforrásokkal, például a vízzel és az energiával. Szélsőséges esetekben a zöld épületek még a természetes rendszereket is képesek regenerálni az élőhelyek védelmével, a víz tisztításával vagy a megújuló energia kinyerésével.

A világon az épületek, és az azok építésével járó tevékenységek több üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint bármely más ágazat. Ez nagyrészt azért van mert az épületeink sok energiát használnak fel a belső terek felmelegítésére vagy hűtésére és a komfortérzetünk fenntartására.

Ennek az energiának a nagy részét fosszilis tüzelőanyagokból, például földgázból nyerik, így minél többet használnak az épületek hűtésére-fűtésére, annál több üvegházhatású gázt bocsátanak ki. Az épületek mindennapi működése során elvesztett hőenergia mennyiségének korlátozása nagymértékben hozzájárulhat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez.

A hőenergia-veszteség csökkentésének egyik legjobb módja a nagy teljesítményű épületburkolat alkalmazása, amely minimalizálja a hőátadást az épület belseje és külseje között. Az épületburkolat az épület külső “héja”, amely magában foglalja a falakat, a tetőt, az ablakokat és az ajtókat.

A nagy teljesítményű burkolatok általában a hagyományos épületeknél magasabb R-értékkel (minél nagyobb az R-érték, annál jobban hőszigetelő anyagról van szó) rendelkező ablakokat és falszigetelést alkalmaznak.

Az R-érték az anyag hőáramlást gátló képességét méri, ahol egy alacsony értékű anyag, mint például a fém, sokkal könnyebben adja át a hőt, mint egy magas R-értékű anyag, mint például a hungarocell vagy nikecell. A szigetelt burkolatok egész évben hatékonyan takarítanak meg energiát, mivel télen bent tartják a hőt, nyáron pedig nem engedik felmelegedni a falakat.

Az épületburkolat kiváló minőségű ablakok és szigetelés használata mellett a légszivárgás megakadályozása egy másik módja az épület energiaigényének csökkentésének. A meleg vagy hideg levegőnek a burkolaton belül tartása energiát takarít meg, mivel az épület fűtő vagy hűtőrendszereinek nem kell olyan “keményen dolgozniuk” az egyenletes hőmérséklet fenntartásához.

Hővisszanyerő ventilátor (HRV) használatával az épületből távozó hőenergiát is visszaforgathatja, ezzel tovább csökkentheti a gépészeti rendszerek terhelését. 

Az energiatakarékos világítás és készülékek telepítése szintén csökkenti az épület által felhasznált energiát, de az energiatakarékossághoz többre van szükség, mint egyszerűen energiatakarékos technológiák alkalmazására. Ha az épületben élő és dolgozó emberek nem folytatnak “energiatakarékos életmódot”, (például a nem használt helyiségekben nem oltják le a világítást) akkor csak korlátozottan lehet csökkenteni az épület környezeti lábnyomát.

Zöld munkába járás 

Számos zöld épület arra ösztönzi lakóit, hogy használják ki a zöld közlekedési lehetőségeket. Ez történhet buszmegálló közelében történő építéssel, kerékpár-tárolók vagy rollertöltők felszerelésével az épületben. Mivel jelenleg a hagyományos, benzinüzemű személygépkocsik a legelterjedtebb közlekedési módszer, az emberek egyik helyről a másik helyre történő közlekedéséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelentős mértékű.

Ha egy zöld épület lakóinak alternatív, alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedési lehetőségeket biztosítanak, az segít csökkenteni a szénlábnyomot, és javítja a környezetre gyakorolt hosszú távú pozitív hatásukat.

A zöld épület fenntartható anyagai

A zöld épületek hatásainak mérlegelésekor gyakran használják az “életciklus-értékelést” a valódi környezeti lábnyom meghatározására. Az életciklus-értékelés holisztikus megközelítést alkalmaz az épület értékeléséhez, és az épülethez felhasznált anyaga kitermelését, feldolgozását, építési módját, üzemeltetését és a hulladékkezelését vizsgálja.

Ezért az építőanyagokat fenntartható forrásból kell beszerezni, hogy az építés környezeti hatása a lehető legkisebb legyen. Ha lehetséges, az anyagok helyi beszállítótól való beszerzése javasolt, mivel ez támogatja a helyi vállalkozásokat, és csökkenti az anyagok szállításával járó üvegházhatású gázkibocsátást.

Hatékony hulladék és szennyvízgazdálkodás

Egyes esetekben a zöld épületeket úgy tervezik, hogy a szennyvizet még azelőtt kezelik, hogy az elhagyná az épületet. Általában a szennyvíz szeptikus tartályba vagy csatornarendszerbe folyik, de a szennyvíz helyszíni kezelése segít csökkenteni az infrastruktúra terhelését azáltal, hogy csökkenti a kezelendő mennyiséget. Ez a “regeneratív építés” egyik példája, ahol a megtisztított, jó minőségű vizet az épületből visszavezetik a természetes ökoszisztémákba.

A szilárd hulladékot is megfelelően kell kezelni. Az épület építése és üzemeltetése során a komposztálható vagy újrahasznosítható hulladékanyagokat ki kell vonni a hulladékáramból, és ennek megfelelően kell kezelni. Ez hozzájárul a körforgásos gazdaság kialakításához, ahol a hulladékot újrafelhasználják és új anyagokká dolgozzák fel, ezzel csökkentve az évről évre a hulladéklerakókban hagyott szemét mennyiségét.

Hatékony rendszerek és azok felügyelete

Bár az épületeket lehet úgy tervezni, hogy azok energiahatékonyak és környezetbarátok legyenek, végső soron az épület használóinak kell gondoskodniuk arról, hogy az épületet fenntartható módon üzemeltessék. Ez túlmutat azon, hogy egyszerűen lekapcsolják a világítást, amikor nem használják. A fejlett és modern mechanikai rendszerek, mint a HVAC (hűtés-fűtés-szellőzés), hihetetlenül fontosak egy zöld épület hatékony működéséhez.

Ez azt jelenti, hogy az épület “gazdája” is nagyon fontos tényező az energiahatékonyság eléréséhez, mivel neki kell működtetnie és karbantartani a rendszereket. Jó gyakorlat annak biztosítása, hogy az épület, vagy létesítménymenedzser ismerje a zöld épület gépészeti rendszereit, hogy hatékonyan tudja működtetni az épületet az energiahatékonysági terveknek megfelelően.

Fejlesztések az elhagyatott városi környezetekben

Egy utolsó, a zöld épületekre jellemző és a fenntartható fejlődés szempontjából fontos jellemző az épület helyszínének kiválasztása. Egy régi ingatlan újjáépítése esetén ez jelentheti egy barnamezős terület visszanyerését vagy egy beépítésre szánt épület megtervezését. A barnamezős területek olyan területek, amelyek korábban szennyezettek voltak, és amelyeket az építkezés előtt meg kell tisztítani és rekultiválni kell.

Az idegen szóval jellemzett “infill” (városon belüli lakatlan épületekre-területekre vonatkozó) fejlesztések olyan, korábban beépített, városi területen található épületek vagy területek, amelyek jelenleg kihasználatlanul állnak, ezeket a területeket még rozsdaövezetnek is szokták nevezni.

Ezeknek a területeknek az újjáépítése javítja a közösség fenntarthatóságát azáltal, hogy új, korszerű infrastruktúrát biztosít egy korábban terméketlen és barátságtalannak ítélt helyen.

Az új építéssel járó fejlesztések esetében az építkezés helyszínét úgy kell kiválasztani, hogy az épület környezeti lábnyoma a lehető legkisebb legyen. Ez azt jelenti, hogy az olyan érzékeny területeket, mint a vizes élőhelyeket és a mezőgazdasági területeket, nem szabad az épület helyszínéül választani. A természetes élőhelyeket is meg kell őrizni, sőt az épület tervezése és építése során maximalizálni kell azokat.

Az épületfelújításoknak és az utólagos átalakításoknak törekedniük kell a zöldfelületek és a természetes élőhelyek helyreállítására és fenntartására.