Az építőipari cégek és vállalatok rendkívül széttagoltak és sajnos lassan változnak, változtatnak. A fenntarthatóság növekedéséhez az építőipari szereplőknek újfajta tervezési, építési, és üzemeltetési módjainak a megváltoztatására van szükség hogy a fentarthatósággal kapcsolatos tennivalók felgyorsuljanak.

Kapcsolódó cikkek
- Zöld építés zöld építőanyagokkal
- Egyszerű fenntarthatósági lépések amit mi is megtehetünk
- A fenntartható építészet módjai
A világnak mihamarabbi összefogásra van szüksége a légkörben lévő szén-dioxid mennyiségének csökkentése érdekében, és ehhez minden iparágnak és ágazatnak hozzá kell járulnia.
Ez alól az építőipar sem lehet kivétel. Valójában a dekarbonizációnak a környezet teljes egészére, amely az összes lakó és kereskedelmi épület és infrastruktúra teljes életciklusára (tervezés, anyaggyártás, építés, használat és bontás) kell hogy vonatkozzon, ami közvetlenül vagy közvetve felelős a globális CO2 (szén-dioxid) kibocsátás mintegy 40 százalékáért, és az üvegházhatású gázok teljes kibocsátásának 25 százalékáért.
Ennek eredményeként az építőipar a legnagyobb CO2 kibocsátású iparágak közé tartozik, mivel többet bocsát ki, mint a villamosenergia-termelés, a hajózás és a légi közlekedés együttvéve.
Elemzések azt mutatják, hogy egy tipikusnak mondható kereskedelmi célra épített épület életciklusa során a CO2 kibocsátásának a 76%-a az üzemeltetésből származik, a fennmaradó 24%-a pedig az építéséhez felhasznált nyersanyagok feldolgozásából és az építéskor keletkezik.
Mivel a 2050-re előre jelzett épületállomány 80 százaléka már ma is létezik (tehát már megépült), érthető, hogy az épített környezetnek nem csak a kibocsátásokat, hanem (ami még fontosabb) a meglévő épületállományból származó működési kibocsátásokat is CO2-mentessé kell (kéne) tennie.
Az éghajlatváltozás vagy üvegházhatás fizikai következményei ma már jól láthatóak, a tengerszint emelkedése (ami szerencsére Magyarországot közvetlenül nem érinti, de közvetetten igen) és más természeti katasztrófák formájában. Emellett az építőipar minden dimenziójából, a szabályozási követelményekből, a munkavállalók igényeiből és az ügyfelek által elvárt fenntarthatósággal kapcsolatos teendők miatt is jelentős nyomás nehezedik rájuk.
E kérdések kezelése érdekében az építőipar vezetői az átláthatóság és a tudatosság javításán, a fenntarthatóságot szem előtt tartó, és azt leellenőrizhető értéklánc mentén kialakuló partnerségek kialakításán, valamint következetes és megbízható mérőszámok előteremtésén kell dolgozniuk.

Ahhoz, hogy 2050-re a nettó nulla CO2-kibocsátási célok teljesüljenek, a különböző iparágaknak az elmúlt évekhez képest jelentősen fel kell gyorsítani a CO2-mentesítés ütemét. Számos lehetséges CO2-mentesítési megoldás létezik az anyagok, a tervezés és a technológia területén, amelyek együttesen hozzájárulhatnak az összkibocsátás jelentős részének mérsékléséhez.
Ezen megoldások közül néhány, például a fűtési rendszerek megújuló energiaforrásokra való áttérése jelentős kibocsátáscsökkentési potenciállal rendelkezik, míg mások, például a hulladékcsökkentés és a újrafelhasználhatóság hatékonyságának a javítása a CO2-kibocsátást jelentősen csökkentené.
Épületek üzemeltetéséből adódó CO2-kibocsátások csökkentése
Mivel az épületek kibocsátásának jelentős része a meglévő épületállomány üzemeltetéséből származik, e kibocsátások csökkentése kulcsfontosságú prioritás. Az üzemeltetési CO2-kibocsátások elsődleges forrása a fűtés és a hűtés. A közvetett CO2-kibocsátás (a villamos energia és a kereskedelmi célú hőtermelésből származó kibocsátás) a globális épített környezet kibocsátásának 50 százalékát teszi ki.
A meglévő épületek üzemeltetéséből származó kibocsátások csökkentéséhez két fontos tényezőt kell figyelembe venni: a fűtéshez használt energiaforrást és az épület energiahatékonyságát. E két tényező kibocsátás-csökkentésének a megoldása az energetikai korszerűsítés és a szigetelés javítása.
Ez magában foglalja az olyan új technológiák kihasználását, mint a kapcsolt hő, és villamosenergia-termelés megújuló energiaforrásból (nap és szélenergia), az infravörös fűtőpanelek, hőszivattyúk és a hidrogénkazánok szélesebb körben való használata.
Az Európai Unióban például az energetikai korszerűsítések a CO2-kibocsátást akár 30 százalékát is mérsékelhetik. A másik kulcsfontosságú lehetőségek kihasználása a tervezéssel és a szigeteléssel kapcsolatos megoldások fejlesztése, amelyek az energiateljesítmény javításával a CO2-kibocsátásokat további 30 százalékát mérsékelhetik. Ez csökkentené a fűtési, szellőzési és légkondicionálási (HVAC) rendszerekre fordított energia mennyiségét is.
Megtestesült CO2-csökkentés
A nettó nulla kibocsátásra való áttérés érdekében az alacsony CO2-intenzitású építőanyagok beépítését is maximalizálni lehetne az építési folyamat során a megtestesült (a megtestesült CO2-kibocsátás az a szénkibocsátás, ami az épületek létesítéséhez összesen szükséges) kibocsátások kezelése érdekében.
A cementgyártás felelős az összes ipari CO2-kibocsátás körülbelül egynegyedéért, és a legtöbb CO2-kibocsátást az építőiparban előforduló kibocsátás-mennyiségek terén. A cement CO2-kibocsátásának csökkentése ezért kulcsfontosságú a „tiszta gyártás” előmozdításának szempontjából.

Például a cementben használt klinker helyettesítő anyagokkal, például őrölt, granulált kohósalakkal, szilikafüsttel vagy természetes pozzolán-anyagokkal, és töltőanyagokkal, például mészkővel való helyettesítése a cement szén-dioxid-kibocsátás akár 90%-át is csökkentheti.
Egy másik alternatíva a CO2-semleges beton nagyobb arányban való használata, amely ásványosított vagy pirolizált anyagokat használ fel a készítéskor, hogy lehetővé tegye a szén hosszú távú tárolását. A mai módszerekkel a cementgyártás során keletkező CO2 legfeljebb 5 százalékát lehetne megkötni, de az újabb technológiák akár 25-30 százalékát is képesek lennének.
Összességében, ha csak a cementgyártásból használnák a legújabb gyártási eljárásokat, akkor az épített környezet összes CO2-kibocsátását akár 15 százalékkal is csökkenthetnék.
A CO2-kibocsátások csökkentésének fontos kiegészítője a zárt körforgású gazdaság kialakítása a hulladéklerakókba kerülő hulladék minimalizálásával. Az újrafelhasználhatóság terén is javítani lehet a jelenlegi helyzeten, kezdve a szükséges építőanyagok pontos becslésével olyan eszközökkel, mint az épületinformációs modellezés (BIM, épületinformációs modellezés), a bontási hulladék újrahasznosításának biztosítása, vagy moduláris építés esetén az életciklus végén lévő potenciális épületelemek vagy termékek felhasználásával.
cikkek amelyek érdekelhetik
Lakásgenerál
Utólagos szigetelés nyárra: mire figyeljünk, ha a meglévő épületen próbálunk javítani a hőkomforton ?
Modern Építési Technológiák
Mi az a tokenizált ingatlanpiac ?
A tokenizált ingatlanpiac az ingatlanok tulajdonjogának digitális formában történő megjelenítését jelenti, ahol az ingatlanok értékét digitális.....>>>.....Olvassa el az egész cikket
Modern Építési Technológiák
Wi-Fi 6 vs. Zigbee vs. Thread: Melyik hálózati technológia a legjobb az okosotthonába ?
Az okosotthonok térnyerése új szintre emelte az otthoni hálózatokkal szemben támasztott követelményeket. Míg korábban elegendő volt.....>>>.....Olvassa el az egész cikket
Modern Építési Technológiák
Matter protokoll: Végre egy egységes szabvány az okosotthonok számára ?
Az okosotthonok fejlődése az elmúlt évtizedben jelentős mérföldköveket ért el, azonban a valódi áttörést eddig visszatartotta.....>>>.....Olvassa el az egész cikket
Modern Építési Technológiák
Mennyibe kerül egy okos ház építése Magyarországon 2025-ben ?
Lakásgenerál
Okos szigetelés: A jövő anyagai, amelyek télen-nyáron spórolnak
Az energiaárak drasztikus emelkedése és a fenntarthatóság iránti növekvő társadalmi elvárások napjainkra teljesen új megvilágításba.....>>>.....Olvassa el az egész cikket
Fenntartható építészet
Átlagos lakásból passzívlakást, lehetséges ? És mennyibe kerül ?
Fenntartható építészet
Zöldmosás a felhőkarcolók mögött: Mikor válik üres marketinggé a nagyvállalatok fenntarthatósági narratívája ?
A fenntarthatóság fogalma az utóbbi években az építészet és az ingatlanfejlesztés egyik leggyakrabban hangoztatott jelszavává.....>>>.....Olvassa el az egész cikket
Építészet
A magyar építőipar 2025-ös kilátásai: kihívások és lehetőségek a fenntartható növekedés útján
Fenntartható építészet
A körkörös építészeti anyagok forradalma: Innováció vagy kötelező lépés a klímaválság idején ?
Modern Építési Technológiák
Építőanyag-adatplatformok: Hol található meg a legjobb információ?
Ha építész, mérnök vagy anyagtudományi kutató, biztosan tudja, milyen frusztráló, amikor a legfrissebb anyagadatok vagy.....>>>.....Olvassa el az egész cikket
Modern Építési Technológiák
Az építőanyag-ipar adatbiztonsága: Kihívások és megoldások
Lakásgenerál
Mi okozta Magyarországon az ingatlanok áremelkedését az utóbbi 4-5 évben ?
2020 és 2025 között a magyarországi ingatlanpiac példátlan átalakuláson ment keresztül. Az árak szinte minden.....>>>.....Olvassa el az egész cikket
Fenntartható építészet
Okosotthon a nyári meleg ellen: automatizálás a kényelemért