Amikor lakást keres, legyen szó vásárlásról vagy bérlésről, az egyik első kérdés, ami felmerül: vajon mennyit kell majd fizetnem a rezsiért? Egy lakás energiahatékonysága nem csak a számlákon érezteti a hatását, hanem a környezetre is hatással van. Magyarországon az energiahatékonyságot egy jól kidolgozott, szabályozott rendszer alapján mérik, amit energetikai tanúsítványnak hívnak. Most elmesélem, hogyan működik ez a folyamat, mire figyeljen, és mit jelentenek azok a betűk az energiacímkén.

Kapcsolódó cikkek

📎 Milyen hatással lesz az EU épületenergetikai irányelvének (EPBD) legutóbbi frissítése a jövőbeli építési projektekre?

📎 Az energiahatékonyságra vonatkozó követelmények aktualizálása (NZEB)

📎 Energiahatékony szigetelés tervezése egy lakás számára

📎 Lakásfelújítás komplex megtervezése Magyarországon: átfogó elemzés 2025-ben

📎 Költségvetés-tervezés tavaszi felújításokhoz

📎 Mit értünk az energetikai felújítások alatt

📎 Melyek a legfontosabb szempontok a zöld (energiahatékony) ház építésénél

📎 Az épületek energiahatékonyságának és környezeti teljesítményének mérése és értékelése európai látószögből

📎 A LEED tanúsítás alapjainak megértése

Miért fontos az energiahatékonyság?

Képzelje el, hogy két szinte egyforma lakást néz meg: mindkettő 60 négyzetméteres, ugyanabban a városrészben, hasonló elrendezéssel. Az egyikben a téli fűtésszámla 15 ezer forint körül mozog, a másikban viszont 40 ezer. Miért van ekkora különbség? Az energiahatékonyság a válasz. Egy jól szigetelt, korszerű fűtésrendszerű lakás sokkal kevesebb energiát fogyaszt, így nemcsak a pénztárcáját kíméli, hanem a bolygónkat is.

Magyarországon az energetikai tanúsítvány bevezetését az Európai Unió előírásai tették kötelezővé, méghozzá a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján. Ez a dokumentum minden lakás vagy ház eladásakor, bérbeadásakor kötelező, és 2025-ben is szigorúan ellenőrzik. De mit is mér pontosan, és hogyan?

Mi az energetikai tanúsítvány?

Az energetikai tanúsítvány olyan, mint egy bizonyítvány a lakásáról: megmutatja, mennyire hatékonyan használja fel az energiát. Egy skálán, AA++-tól JJ-ig osztályozza az ingatlant, ahol az AA++ a legenergiatakarékosabb, a JJ pedig a legpazarlóbb. Ez a tanúsítvány nem csak egy betűjelzés, hanem egy részletes dokumentum, amely számokkal és adatokkal támasztja alá, hogy a lakása mennyire „zöld”.

A tanúsítványt kizárólag erre jogosult szakember, jellemzően mérnök vagy energetikai auditor készítheti el. Ők a helyszíni felmérés és számítások alapján állapítják meg, hogy az ingatlan milyen energiafogyasztási kategóriába esik.

Mit jelent az energetikai osztály?

Az energetikai osztályok (AA++–JJ) azt mutatják, hogy egy lakás vagy ház mennyire hatékony energiafelhasználás szempontjából. Az AA++ a legmodernebb, közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozik, például passzívházakra. A CC körülbelül a jelenlegi magyar átlag, míg a JJ a régi, szigeteletlen, elavult fűtésű ingatlanokat jelöli. 

Hogyan készül a tanúsítvány?

Az energetikai tanúsítvány elkészítése több lépésből áll, és nagyjából úgy zajlik, mint egy alapos orvosi vizsgálat – csak éppen a lakását veszik górcső alá. Nézzük, hogyan:

1. Helyszíni felmérés: A tanúsító szakember kimegy a lakásba, és alaposan átnézi az épületet. Megvizsgálja a falak, ablakok, tető szigetelését, a fűtési rendszert (például kazán, radiátorok vagy padlófűtés), a melegvíz-előállítás módját, sőt, még a szellőztetést is. Ha vannak tervrajzok vagy korábbi felújítási dokumentumok, azokat is átnézi.
2. Adatok gyűjtése: A szakember feljegyzi az épület méreteit, a nyílászárók típusát, a szigetelés vastagságát, a fűtőberendezések korát és hatékonyságát. Például egy 20 éves gázkazán valószínűleg rosszabbul teljesít, mint egy új kondenzációs kazán.
3. Számítások: A begyűjtött adatok alapján egy szoftver segítségével kiszámolják az ingatlan energiafogyasztását. Ez az úgynevezett „fajlagos energiaigény” (kWh/m²/év), amely megmutatja, hogy egy négyzetméterre vetítve mennyi energiát használ fel az épület évente. Magyarországon egy átlagos lakás fajlagos energiaigénye 150–200 kWh/m²/év körül mozog.
4. Osztályozás: A számítások eredményét összevetik egy referenciaértékkel, amely egy korszerű, új építésű ház energiafogyasztását jelenti. Ez alapján kapja meg a lakás a besorolását (AA++–JJ).
5. Javaslatok: A tanúsítvány nemcsak osztályoz, hanem javaslatokat is ad arra, hogyan lehetne javítani az energiahatékonyságon. Például: érdemes lenne kicserélni az ablakokat, szigetelni a falakat, vagy korszerűsíteni a fűtést.

Mennyibe kerül és meddig érvényes?

Egy energetikai tanúsítvány ára 2025-ben átlagosan 20–40 ezer forint között mozog, de ez függ a lakás méretétől, elhelyezkedésétől és a tanúsító cég díjszabásától. Budapesten kicsit drágább lehet, vidéken olcsóbb. Fontos, hogy csak hivatalos, Magyar Mérnöki Kamara által regisztrált szakember készíthet tanúsítványt, különben nem érvényes.

A tanúsítvány 10 évig érvényes, feltéve, hogy az ingatlanon nem végeznek jelentős felújítást (például szigetelés, kazáncsere). Ha ilyen történik, új tanúsítványt kell készíttetni.

Mire figyeljen, ha lakást vesz vagy bérel?

Az energetikai tanúsítvány nemcsak egy kötelező papír, hanem egy hasznos eszköz is. Ha lakást keres, mindenképp kérje el a tanúsítványt, és nézze meg a besorolást. Egy AA++ vagy BB besorolású lakás valószínűleg modern, alacsony rezsiköltségű, míg egy FF vagy GG besorolás azt jelezheti, hogy a téli hónapokban mélyen a zsebébe kell nyúlnia.

Érdemes a tanúsítvány javaslatait is átnézni. Ha például egy elavult fűtésű lakást vesz, de a tanúsítvány szerint egy új kazánnal jelentősen javítható a besorolás, akkor kalkulálhat a felújítás költségeivel és a megtakarítással.

Hogyan javíthatja lakása energiahatékonyságát?

Ha már van tanúsítványa, és nem túl hízelgő a besorolás, ne essen kétségbe! Íme néhány tipp, amivel javíthat a lakása energiahatékonyságán:

• Szigetelés: A homlokzat, a tető vagy a pince szigetelése akár 30–50%-kal csökkentheti a fűtési költségeket.
• Nyílászárók cseréje: A korszerű, háromrétegű üvegezésű ablakok sokkal jobban tartják a meleget, mint a régi, szimpla üvegesek.
• Fűtéskorszerűsítés: Egy új kondenzációs kazán vagy hőszivattyú telepítése hosszú távon megtérül.
• Megújuló energia: Napelemek vagy napkollektorok telepítésével jelentősen csökkentheti az energiafogyasztást.

Ezek a beruházások nem olcsók, de sok esetben állami támogatások, például a Lakossági Energiahatékonysági Hitelprogram segíthetnek a finanszírozásban.

Az energetikai tanúsítvány egy átlátható, megbízható eszköz, amely segít megérteni, mennyire energiahatékony egy lakás. Magyarországon 2025-ben is kötelező, és nem csak bürokratikus formaság, hanem valódi támpontot ad a rezsiköltségek megbecsléséhez és a környezettudatos döntésekhez. Legközelebb, ha lakást néz, kérje el a tanúsítványt, és nézze meg, milyen betű van rajta – lehet, hogy ez alapján dönti el, melyik otthon az igazi!

Ha további kérdése van, vagy szeretné korszerűsíteni a lakását, érdemes szakemberrel konzultálnia, aki a tanúsítvány alapján személyre szabott tanácsokat adhat.